Hogyan csökkenthetjük a stresszt fizikai aktivitással?
A sport befektetés az egészségbe, az állóképességbe és a karcsú alakba. A futás előnyei azonban nem érnek véget a fizikai szférában. A fizikai aktivitással való összecsapásban a pszichénk is javul! A sportolás „mellékhatása” a jobb hangulat, az önbizalom, a magasabb szellemi teljesítmény és a stressz csökkentése.
Egyre többször hangzik el, hogy a stresszkezelés a modern ember egyik legfontosabb kihívása. Túl sok ingerrel és túl sok feladattal vagyunk terhelve, állandó rohanásban élünk, a valóságunkban végbemenő változások üteme szédítő. A krónikus stressz felborítja szervezetünk biokémiai egyensúlyát, és számos szomatikus, pszichoszomatikus és mentális betegség kialakulásához is hozzájárulhat.
Miért káros a hosszan tartó stressz? Hogyan lehet hatékonyan csökkenteni a stresszt? Elmagyarázzuk.
Ebből a cikkből megtudhatja:
Összefoglalók
A fizikai aktivitás kiváló módja a stressz csökkentésének és az általános közérzet javításának. Ez a cikk bemutatja, hogyan csökkenthetjük a stresszt testmozgással. Olvashatsz arról, hogy a különböző mozgásformák, mint például a futás, a jóga vagy a súlyzós edzés, hogyan segíthetnek a stressz csökkentésében és a hangulat javításában. A cikk tippeket ad arra is, hogyan építsd be a rendszeres mozgást a mindennapokba, hogy fenntartsd a mentális és fizikai egészséged. Tudj meg többet arról, hogyan válasszd ki a megfelelő aktivitást, amely segít ellazulni, feltöltődni és jobban kezelni a stresszt.
Stresszkezelés – miért érdemes meganulni?
Az állandó stresszben élés kimeríti a szervezetet, felborítja annak egyensúlyát. Az oxidatív és nitrozatív stressz hatására a szervezet működésének minősége és hatékonysága már sejtszinten csökken. A mitokondriumok kisebb mennyiségű energiát termelnek, ami nem képes teljes mértékben kielégíteni szükségleteinket. Ennek eredményeként még kimerültebbek és fáradtabbak leszünk.
Stresszhormonok – mik ezek?
A kortizol, közismertebb nevén stresszhormon, egy természetes szteroid hormon. Fő feladata a vércukorszint növelése olyan helyzetekben, amikor stressznek vagyunk kitéve. A magasabb glükózkoncentráció arra ösztönzi a szervezetet, hogy fokozza az aktivitást, hogy megbirkózzon a kellemetlen érzésekkel.
A stressz fizikai tünetei
Az állandó stressz melletti működés megzavarja a szervezet természetes védekezőképességét. A folyamatosan magas kortizolszint pl. súlygyarapodást okozhat. A szervezet elkezdi tárolni az energiatermeléshez szükséges zsírokat. A zsírtömeg növekedése leginkább a nyak környékén (ún. bivalypúp), valamint az arcon és a hason (ún. békahas) látszik leginkább. A stressz hát- és vállfájdalmakban, általános izomfájdalmakban, fejfájásban és szédülésben, valamint a vitalitás általános csökkenésében is megnyilvánulhat.
Stressz okozta betegségek
Az oxidatív stressz okozhat csendes gyulladást (silent inflammation), amely fokozatosan legyengíti a szervezet immunrendszerét, és károsítja a sejteket és szerveket.
A krónikus stressz és a csendes gyulladásos állapotoknak a következményei lehetnek civilizációs betegségek, elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek, de a cukorbetegség, az ízületi betegségek, a krónikus tüdőbetegségek, a neurodegeneratív betegségek és rák kialakulása is. Ezenkívül a hosszan tartó stressz az egyik olyan tényező, amely növeli a dysthymia és a depresszió kialakulásának kockázatát.
A stressz és a kortizolszint csökkentése – hogyan érjük el?
Már tudjuk, hogy a túlzott stressz és a kortizol negatívan befolyásolhatja egészségünket. Hogyan lehet csökkenteni a stresszt és csökkenteni a vér kortizolszintjét? A hatékony stresszkezelés legfontosabb elemei a következők:
- egészséges életmód - megfelelő alvás, megfelelően kiegyensúlyozott étrend, rendszeres fizikai aktivitás
- friss levegő és napfény
- értékes kapcsolatok kiépítése szerettekkel, családdal és barátokkal
- meditáció és relaxáció, légzőgyakorlatok.
A séta és a futás előnyei
A fizikai aktivitás pozitív hatással van egészségünkre és állapotunkra. A rendszeres sportolás erősíti az immunrendszert, a keringési és légzőrendszert, csökkenti a szívbetegségek kockázatát és csökkenti a vér koleszterinszintjét. A mindennapos dinamikus gyaloglás, a rendszeres futás vagy a fitnesz gyakorlatok segítenek fenntartani az egészséges testsúlyt és lassítják a szervezet öregedését.
Ebben a cikkben azonban a pszichológiai előnyökre összpontosítunk. Mit biztosíthat tehát a fizikai aktivitás a mentális egészség szempontjából? Íme a legfontosabb előnyök:
- jobb általános közérzet
- az önbizalom és az önbecsülés növelése
- elégedettség a gyengeségek és akadályok leküzdéséből és a célok eléréséből
- önfejlődésre való törekvés, fejlődési hajlandóság a kiválasztott területeken (nemcsak a sportban!)
- időgazdálkodási és tervezési készségek fejlesztése
- az önkontroll és az önfegyelem javulása
- interperszonális készségek fejlesztése (az adott sportágat űzők közösségéhez való tartozásnak köszönhetően, pl. futók közössége, fitneszcsoport résztvevői stb.)
- javítja a memóriát, javítja a koncentrációt, serkenti a kreativitást (az agy oxigénellátásának köszönhetően).
A rendszeres sportolás eredménye a stressz csökkentése is. A futás vagy a dinamikus séta egy olyan időtöltés, amelyben csak magunkra összpontosíthatunk. Lehetőséget nyújt arra, hogy elszakadjunk a mindennapi háztartási feladatoktól vagy az elsöprő szakmai kihívásoktól. Előfordul, hogy futás vagy séta közben, elzárva a túlzott külső ingerektől olyan megoldásokat találunk ki, amelyeket nyomás alatt nem tudtunk volna megtenni.
A hormonok felelősek a stressz csökkentéséért, az idegek megnyugtatásáért és a futás közben minket kísérő boldogságérzet kiváltásáért – elsősorban az endorfinról, de a szerotoninról, a noradrenalinról és az anandamidról is beszélünk.
Futóeufória – hormonok vs stressz
Az endorfinok, más néven boldogsághormonok, endogén opioidok. A nevük egyébként a következő szavak kombinációja: endogén (a szervezet által termelt) és morfium (pszichoaktív fájdalomcsillapítók).
Ezek a természetes boosterek felelősek azon emberek eufórikus állapotáért, akik kedvenc fizikai tevékenységüket magas előrehaladottsági szinten gyakorolják. A boldogság és elégedettség érzést, illetve az ún. "energialöketet" a legtöbb fizikai tevékenységet gyakorló ember megtapasztalja, akinek a pulzusa a maximális érték 70-80%-ára emelkedik edzés közben, és ezen a szinten marad legalább 30 percig.
Az egyes hormonok aktív szervezet általi kiválasztásának teljes folyamata (mert az ember nem csak endorfinokon él!) meglehetősen összetett. Egyszerűen fogalmazva:
- Az edzésre fordított idő múlásával az endorfinok gátolják a GABA neurotranszmitterek szekrécióját, ami több dopamin kiválasztását eredményezi – ez egy kémiai vegyület, amely többek között az öröm érzéséért felel.
- Ha még jobban felpörgetjük az edzéstempót, az endorfinokhoz és a dopaminhoz csatlakozik az anandamid, amelynek neve az élvezetre utal, és maga a THC, azaz a marihuána hatóanyagának megfelelője. Az anandamid felelős a hangulatszabályozásért, és a relaxáló elégedettség érzésért.
Nem lennénk önmagunk, ha nem figyelnénk a… cipőkre! Az endorfinok utáni hajszában olyan lábbelit kell felvenni, megfelelően illeszkedő sportcipő amely minimalizálja a sérülésveszélyt és optimális kényelmet biztosít talpunknak! A rosszul illeszkedő cipőben való futás ahelyett, hogy örömet és elégedettséget adna, idegességet, frusztrációt és stresszt okozhat.
Egyéb módszerek a stressz csökkentésére
A stressz csökkentése megerőltető edzések elvégzése nélkül is lehetséges. Vezessük be a napi rutinba a rendszeres meditációt vagy relaxációt, amely megfelelően kiválasztott légzőgyakorlatokon alapul. Készítsünk elő egy edzőszőnyeget, kényelmes ruhát és nyugtató zenét. Aromaterápiát is alkalmazhatunk.
Nem szabad elfelejteni, hogy a dinamikus fizikai tevékenységekhez hasonlóan itt is számít a technika. A stresszcsökkentő relaxációs gyakorlatok megtanulhatók!
Források
- 1. Can, Y. S., Iles-Smith, H., Chalabianloo, N., Ekiz, D., & … (2020). How to relax in stressful situations: a smart stress reduction system. Healthcare, 8(2), 100.
- 2.Hamer, M., Endrighi, R., & Poole, L. (2012). Physical activity, stress reduction, and mood: insight into immunological mechanisms. Psychoneuroimmunology: Methods and Protocols, 41-49.
- 3. Stults-Kolehmainen, M. A., & Sinha, R. (2014). The effects of stress on physical activity and exercise. Sports Medicine, 44(1), 81-121.
- 4. Rosenbaum, S., Vancampfort, D., Steel, Z., Newby, J., Ward, P. B., & Stubbs, B. (2015). Physical activity in the treatment of post-traumatic stress disorder: a systematic review and meta-analysis. Psychiatry Research, 230(2), 130-136.